A nemzeti park létrejötte

Már a két világháború között felmerült – elsősorban a tudományos oldalról – az igény arra, hogy a Fertő tónál egy nagy kiterjedésű védett terület létesüljön. Az egyes személyek és az Osztrák Természetvédelmi Egyesület (ÖNB) állhatatos erőfeszítéseinek köszönhetően végre a politikai akarat is létrejött a szándék megvalósítására. A tárgyalások következményeképp Burgenland tartományi gyűlése végül 1992-ben elfogadta a nemzeti parki törvényt.

több...
Wendelberger

Az első erőfeszítéseket az a varázslat váltotta ki, amelyet a Fertő táj a maga fajgazdagságával gyakorolt a tudósokra és a hallgatókra. Bécs mint egyetemi város közelsége folytán a terület a kutatók kedvelt „szabadtéri laboratóriumává“ nőtte ki magát. Az idevágó korábbi publikációk sora hosszú, a legkülönbözőbb témákban születtek kutatások: „A Fertő tó kiszáradt talaja“ (Moser, 1866) vagy „A Fertő kerekesférgei“ (Varga, 1926) szolgáljanak példaként.

A II. világháború előtt és alatt olyan nagynevű szerzők mutatták be a Fertő táj összetettségét, mint Varga, Mika, Breuer vagy Hämpel. Wendelberger és Löffler, Machura és König, Freundl és Kasy – sokakkal együtt – pedig később szolgáltak tanulmányaik révén értékes eredményekkel, és mutattak rá egyértelműen az értékes élőhelyek védelmének szükségességére. Az ÖNB (Osztrák Természetvédelmi Egyesület) az első területeket a harmincas évek közepén vette haszonbérbe.

Biológiai Állomás Neusiedl am See-nél

Miután 1942-ben elsőre nem sikerült létrehozni Illmitznél egy kutatóállomást, 1947-ben az Osztrák Természetvédelmi Egyesület Dr. Machurával karöltve magához ragadta a kezdeményezést. Alapítványok és adományok segítségével végül 1954-ben Neusiedl am Seenél, a nádas mellett megkezdte működését a Biológiai Állomás – egy átalakított csónakházban. Hat évvel később Burgenland tartomány átvette ezt az állomást, de még ugyanabban az évben leégett. 1971-ben nyílt meg a jelenlegi Biológiai Állomás Ilmitznél, szintén a nádas mellett. Ez az intézmény a burgenlandi szövetségi kormányhivatal természetvédelmi osztályának kirendeltsége, és így a tartomány egész területéért felelős.

WWF Seewinkelhof

1963-ban született meg a WWF Ausztria, a születés helye pedig Apetlon volt: elkötelezett természetvédők itt tettek nagy erőfeszítéseket az utolsó nagy legelő megőrzéséért, és a WWF végül haszonbérbe vette a szóban forgó területeket. Nagyjából ugyanekkor lépett hatályba az első, háború utáni természetvédelmi törvény, amelynek függelékei az egyes totális rezervátumok mellett a Neusiedler See Tájvédelmi Körzetet is kijelölték.

  • 1926-ban neveztek ki először törvényileg természetvédelmi területeket  
  • Erre alapozva 1932-ben messzemenő használati szigorításokat rendeltek el, így a Zitzmannsdorfi-rétek természetvédelmi területen valamint 1936-ban az Illmitz és Apetlon körüli szikes tavak környékén.
  • 1940: Niederdonau birodalmi helytartója rendeletben adja ki a tájvédelmi körzetek és természetvédelmi területek lehatárolását, egy nemzeti parkot megalapító rendelettervezet is születik.
  • 1959: Új törvény rendeli el a nádasokba való belépési tilalmat április 1. és július 31. között.
  • 1961: Új természetvédelmi törvény
  • 1991: Új burgenlandi természet- és tájvédelmi törvény
  • 1992: Megszületik a nemzeti parkot létrehozó törvény

 

Nem szabad a természetvédelmi szervezetek és az egyes emberek korai tevékenységét, amelyet a Fertő tó körüli élőhelyek megóvásáért fejtettek ki, különválasztani a nemzeti park keletkezésének történetétől: elsősorban Burgenland tartomány erőfeszítéseinek köszönhető, hogy az itteni táj nemzeti parki szinten megőrződött.

Már a niederdonaui birodalmi helytartó 1939-es nemzeti parkos rendelettervezete is nemzeti parkká nyilvánítja a tó déli részét annak környezetével együtt. 1940-ben, a Schladming községben lebonyolított természetvédelmi napon újra téma a Fertő tó körüli nemzeti park ügye, ekkor a nyugati part területeit is bevonják. 

Ezután több, Ausztria egyetlen kontrasztos táját bemutató szóróanyag is napvilágot látott, amelyek az ÖNB intenzív természetismereti vezetéseivel együtt kellően széles körben tudatosították a társadalomban a terület védelmének szükségességét.

Hozzájárult a nemzeti park létrejöttéhez: a megakadályozott hídépítés

Az 1954-ben létrehozott Neusiedler See Biológiai Állomást egy jövőbeli pusztai nemzeti park tudományos alapjának tekintették. Az UIPN (Union Internationale pour la Protection de la Nature, az IUCN elődje) 1953-as salzburgi ülésén a Neusiedler See Nemzeti Park létrehozását nagyon fontos célként ismerték el.

Az 1959-es Osztrák Természetvédelmi Napot Eisenstadtban rendezték meg, fő témája a „Neusiedler See Pusztai Nemzeti Park“ volt. A tavon átívelő híd hevesen vitatott terve 1971-ben új kérdéseket vetett fel egy nemzeti park hosszú távú idegenforgalmi hatásairól.

A 26. Osztrák Természetvédelmi Nap Mattersburgban, 1978

Az ÖNB 1978-ban a Mattersburgban megrendezett 26. Osztrák Természetvédelmi Napot a „Neusiedler See Nemzeti Park – az államközi együttműködés példája“ mottóval hirdette meg.

Az úgynevezett Mattersburgi Kiáltvánnyal nem csupán az akkoriban egyre növekvő mezőgazdasági, turisztikai és a települések által gyakorolt nyomásra született válasz, hanem először fogalmazódott meg a nemzeti park határon átnyúló tervezésének szükségessége is.

Arra, hogy a nemzeti park nem csak néhány idealista vágyálma volt, egy 1979-es felmérés szolgáltatott bizonyítékot: a Fertő-zug az év nyári vendégeinek 92 százaléka nevezte meg a természetet látogatásának fő okaként.

1988-ban a burgenlandi tartományi kormány munkabizottságot bízott meg a nemzeti park előkészületeinek konkrét teendőivel. Ausztria és Magyarország kormányai kinyilvánították közös akaratukat egy határon átnyúló nemzeti park létrehozására.

Mindezek eredményeképp 1992-ben megszületett a nemzeti parki törvény.